Újból Egyiptomban, de most Sharm el Sheikben.

Mivel itthon 34C ° körüli hőmérséklet uralkodott elrendelték a hőségriadót ezért úgy döntött a családi tanács, az unoka egészségének érdekébe elmegyünk elő Ázsiába ahol nincs hőségriadó, az uralkodó időjárás pedig 39C° árnyékban és 50C° napon, de az itthoni fullasztó meleget nem éreztük az állandó enyhe fuvolat miatt mely, néha feldöntötte a napernyőt és elvitte a műanyagszékeket. Ezért befizettünk a Kartago turistairodánál egy kéthetes nyaralásra. Az elutazás simán ment pénteken 23 órakor gépindulás másnap 03 óra körül érkezés a szállodába. Az éjjeli utaztatást soha nem értettem meg mivel a többi nemzet utazási irodája kulturált időpontban utaztat 08 és 21 óra között. Nem tudom eldönteni, szégyellnek, vagy féltenek, azért bujtatnak el a sötétben. A repülőtéren fogadott a magyar idegenvezető gyorsan szétszórt bennünket a buszokra kezünkbe nyomott egy általános tájékoztatót a helyi szokásokról, a fakultatív kirándulásokról és az árakról, majd elbúcsúzót rábízva egy helyi arab férfire, aki dallamos arab és angol nyelven elkalauzolt a szállodánkba. A tájékoztató lényege, hogy még aznap este 19 órakor tiszteletét teszi a magyar idegenvezető. (Azért ennek is megvolt az értelme, eddigre már eszmélt a kifáradt utas, de még nem volt annyi ereje, hogy bemenjen a városba és tájékozódjon a fakultatív programok helyi tarifájáról. Egy-két példa a jobb megértés kedvéért. Luxor 230 dollár/fő ugyan ez a városi irodánál 180 dollár/fő, üvegfenekű hajó 20 dollár/fő a mólónál 7 dollár/fő, kairói kirándulás busszal hajnali 1 órai indulás visszaérkezés másnap éjjel 2 órakor 300 dollár/fő a városi irodában fizetve 330 dollár/fő repülővel indulás reggel 6 órakor visszaérkezés 20 órakor). Ekkor láttam utoljára a telepített magyar idegenvezetőt.

Mivel vittük az unokát több látványos programra jelentkeztünk. A legérdekesebb a Luxori kirándulás volt. Megtekintettük a Királyok völgyében lévő több Fáraó sírkamráját itt a mama kicsit elpilledt az 50 C° melegbe őt leültettük egy a turistáknak készített árnyékot adó fészerbe, mi meg rohantunk tovább, hogy az 1 óra szabadidőt minél jobban kihasználjuk. Továbbmenve megtekintettük a Hatsepuszt királynő sziklába vájt halotti templomát, majd a Memón kolosszusok megmászása következet mire felértünk a többi látogatóval egyetemben tisztára mostuk nyelvünkkel a feljárót, részben az 50 C° meleg, a hossza és meredeksége miatt. Pihenő képen megnéztünk egy alabástrom műhelyt, kint az utcán megnézhettük, hogyan készítik egyszerű reszelővel, kalapáccsal, és furdancsszerű fúróval, némi csiszolóvászon segítségével az eladótérben kiállított remekműveket. Legyen némi fogalmunk az ókori egyiptomi építkezés nagyságáról ezért elmentünk megcsodálni a világon egyedülálló, méretivel elkápráztató Karnaki templomot. Rövid Nílusi hajókázás után illatfelhőbe burkoltuk magunkat egy Parfüm Múzeumnak elkeresztel üzembe, ahol megkellet szagolni azokat az eszenciákat, melyeket ők készítenek és a világ nagy illatszer gyártói tőlük, veszik potom pénzért és milliárdokat keresve adják tovább (majdnem elsírtam magam a szívszorongató beszéd alatt).

A másik nagy program melyre nem jelentkeztünk. A Mózes-hegy meghódítása. Több oka volt amiért nem jelentkeztünk a legnyomósabb a lustaságom, és az, hogy éjjel szeretek aludni a többi ok csak elenyésző ehhez a kettőhöz képest. A hegy meghódítása késő este kezdődik a 2285 m csúcsra 5 km hosszan 800 m szintkülönbséggel 4 és fél óra alatt lehet feljutni mind ezt azért, hogy gyönyörködjünk a napfelkeltében ( a szálloda erkélyén is gyönyörködtem benne) aztán le a hegy lábához a Szent-Katalin kolostorhoz. Úgy döntöttem mert rábeszéltek, hogy a kolostort más úton is meglehet közelíteni.

A harmadik nagy program melyre a többség szavazata alapján elmentünk (mármint az unokám és én megszavaztuk a mama, pedig jóváhagyta). A Szent-Katalin kolostor megtekintése volt. A Sínai-hegy tövében álló görög ortodox kolostor a világ legrégebbi folyamatosan lakott kolostora, az Égő Csipkebokor helyén épült és a mai napig a kolostor fő látványossága az átültetett csipkebokor. Megtekinthető a páratlan kódex és kéziratgyűjtemény, illetve Mózes kútja ahol a hagyomány szerint Mózes találkozott leendő feleségével Cipporával. Akit még fűtött a kíváncsiság megnézhette az ikongyűjteményt, Szent-Katalin bazilikát, és a csontkamrát.

Ezek a túrák voltak azok melyek a Sínai félsziget ókori történelmével ismertetett meg. A legújabb kori történet szerint az utolsó Izraeli-Egyiptomi háború után kezdték kiépíteni üdülő paradicsommá, igaz ez első szállodákat még az izraeliek építették, ők már akkor meglátták benne a páratlan szépséget és a hasznot, amit a turizmus hozhat. Az Egyiptomi kormány a félszigetnek ezt a részét nemzeti parknak jelölte ki, hogy megvédje a páratlan szépségű korál és halállományt. Ezért mindent a szemnek semmit a kéznek felkiáltással mindenkit megbüntetnek, aki elmozdít, letör, vagy elhoz bármit is tengerből. Valamikor egy arab sejké lehetett, mert a Sharm el Sheik szószerinti fordítása a Sejk öble.

Ne csak a tudománynak éljünk, szórakozzunk is egy keveset, főleg, mert az unoka még nem látott ilyeneket, megnéztünk egy delfin bemutatót, voltunk vízi parkban, búvárhajóval megnéztük a korál partot, a csodálatos színes halakat, búvárkodtunk egy keveset persze nem palackkal, csak úgy szemüvegesen légző pipával, de így is gyönyörű volt.

A hazautazással volt némi tanakodás miután megtudtuk, hogy itthon zord tél vár nehezen akaródzót ott hagyni a jó meleg napsütést, de az unoka szülei utáni vágya erősebb volt a megfagyástól, való félelemtől ezért haza jöttünk dideregni.